A Dental World kiállítói területének mintegy egyharmadát – egy tömbben – a FoKeSz tagságát alkotó gyártók és kereskedők foglalják el. Pedig akadnak még, akik nem tudják, hogy mit is takar a FoKeSz betűszó.
Még az „újkor” kezdetén, 1991-ben nyolc fogászati kereskedő cég vezetője határozta el egy olyan egyesület létrehozását, amely alkalmas részint a szükséges beszerzési lehetőségek nyomasztó állami monopóliuma elleni fellépésre, másrészt arra, hogy az új lehetőségek adta kihívásoknak megfelelve fellépjen az akkoriban alakuló, magánkézben lévő vállalkozások érdekeiért.
A szándéknyilatkozatot aláíró 8 cég közül öten ma is tagjai az immár 23 tagot számláló szervezetnek, a Fogászati Kereskedők és Gyártók Szövetségének (FoKeSz). Az elnökkel, Kuntner Zoltánnal beszélgettünk.
– A FoKeSz korántsem fedi le a fogászati kereskedelmi szakma egészét. Súlyunk – a halmozódásoktól megtisztított árbevételt tekintve – így is jelentős, a fogászati kereskedelmi árbevétel mintegy 50 százaléka. Igen jelentős cégek nem tagjai a FoKeSz-nek. Tudható, hogy a kívül maradók miért tartják távol magukat?
– Igazi indokaikat nem ismerem, csak feltételezéseim vannak. Az első, bár nem feltétlenül a legfontosabb ok a szimpátia, illetve annak a hiánya. „Én ezek közé nem akarok tartozni…” vagy „ha xy ehhez a körhöz tartozik, akkor én nem” – gondolhatják egyesek. Ennél azonban fontosabb és kényesebb ok lehet, hogy nem mindenki vetné alá magát szívesen az Etikai Kódexünknek.
– Melyek az Etikai Kódex „kényes” pontjai?
– A munkaerő-csábítás tilalma és a hosszú távú, tradicionális importkapcsolatok védelme. Sok konfliktus keletkezik ezeken a területeken, néhány bonyolult, nehezen bizonyítható ügyben az Etikai Bizottság sem tud egyértelmű álláspontot kialakítani. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy már maga az eljárás lehetősége és a nyilvánosság is jelentős visszatartó erő.
– Nyilvánosság alatt mit ért?
– Havi rendszerességgel tartunk értekezleteket, amelyeken áttekintjük az aktuális információkat, az esetleges piaci változásokat. Ezeknek az együttléteknek állandó napirendi pontja az Etikai Bizottság tájékoztatója a folyamatban lévő ügyekről. Szeretnénk a szakmánk területén kevesebb teret engedni az etikus elveket megsértő, nem etikusan eljáró cégeknek.
– Egyéb témáik?
– Arra törekszünk, hogy olyan klubszerű fórum legyünk, ahol tapasztalatokat és véleményt tudunk cserélni a mindennapjainkban felmerülő problémákról. Ilyenek például a hatósági ellenőrzések, a biztonságtechnikai követelmények, adószabályok. Egyre több figyelmet fordítunk az európai jogrenddel való ismerkedésre is.
– Mi adja a FoKeSz erejét?
– Leginkább a presztízs. A mindenkori minisztérium, más hatóságok és a szakmai szervezetek velünk tárgyalnak, tőlünk kérnek adatokat, véleményeket, ha bármi probléma van, azt velünk beszélik meg.
– Etikus, hogy a szakma egésze nevében egy mindössze 50 százalékot reprezentáló szervezet tárgyal?
– Szükségszerű. Elképzelhetetlen, hogy a mintegy 50 jelentősebb fogászati kereskedővel egyenként tartsanak kapcsolatot. Ugyancsak a presztízsünket növelik a közös fellépésből fakadó gazdasági előnyök.
– Egy kiállítás, például a Dental World előkészítése során is a FoKeSz tárgyal, netán szerződik a tagjai nevében?
– Természetesen. Amikor csak lehet, együttesen jelenünk meg úgy a hirdetési, mint a kiállítási piacon. Jelentős kedvezményeket tudunk így elérni. Előnyösebb a szervezőknek is, a kiadóknak is a FoKeSz-szel, egy csomagban megállapodni, mint a 23 tagunkkal egyenként alkudozni.
– A FoKeSz maga is kiállításszervező….
– Valóban. Ahogy ősszel a Dental Press szervezi a Dental World-öt, úgy mi szervezzük a tavaszi HungaroDentet. 2004-ben kötöttünk szakmai együttműködési szerződést a MOK Fogorvosi Tagozatával, amelynek keretében a kamara szakmai programokkal támogatja a FoKeSz rendezvényeit, a FoKeSz pedig a kamarai rendezvényekhez nyújt támogatást. Ezek a tevékenységek anyagi haszonnal is járnak. Presztízsünket növelő tényező, hogy szerződéseink mögött komoly pénzügyi fedezet áll.
– Ha adatokat közöl, véleményt nyilvánít, akkor feltételezhető, hogy a FoKeSz-nek teljes körű áttekintése van a fogászati kereskedelem fölött…
– Ezt nem mondhatom, de törekszünk rá. A teljes áttekintést több tényező akadályozza. Elsősorban az, hogy egy egyesületben vagyunk ugyan, de attól még továbbra is konkurensei, piaci ellenfelei vagyunk egymásnak. Ezért egyikünk sem ad ki szívesen olyan adatokat, amelyek veszélyeztetnék a piaci pozícióját. Ezen a téren azonban fordulatot jelent, hogy beléptünk az Európai Fogászati Kereskedők Szövetségébe (ADDE), amely, mint minden tagjának, nekünk is kérdéseket tesz fel, és elvárja, hogy azokra hitelesen válaszoljunk. Miből mennyi van? Hány fogorvos van, hány praxisban? Mennyi fogtechnikus, hány laboratóriumban? Hány fogorvosi kezelőegység, hány röntgenkészülék működik az országban? Nekünk magunknak is fontos tudni, hogy milyen piacon működünk. Valójában mekkora kereskedelmi potenciál vagyunk?
– Az ADDE-ben együtt vannak gyártók és kereskedők?
– Nem, az ADDE a kereskedők szervezete, a gyártók külön szövetséget hoztak létre, ennek neve FIDE. Azonban létezik a két szervezet közös fóruma (EDBC), ahol különféle témákban rendszeresen egyeztetik álláspontjaikat.
– Hatékonyak lehetnek ennyire kicsi szakmák szervezetei?
– Részt vettünk a legutóbbi kongresszuson, és egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy igen. Megbizonyosodtunk arról, hogy az egységes európai szabályozás kialakítása hatalmas feladatot jelen. Az Európai Unióban igen nagy a különféle szervezetek, szakmai csoportosulások súlya. Nagyon komoly, törvények által szabályozott, hatalmas energiát és szakértelmet mozgósító lobbi tevékenység folyik egy-egy ajánlás, állásfoglalás vagy részletszabályozás előkészítése során. Elképesztően sok részérdeket, az országok különféle hagyományait, helyi szabályozását kell az egységesítés érdekében összehangolni, ami a nyelvtudáson, szakma- és jogismereten túl nem kevés diplomáciai érzéket is kíván. Ha ezekből a folyamatokból kimaradnánk, komoly hibát követnénk el.
– Milyen témák vannak terítéken?
– Csak egy példa: a fogászati röntgen, ezen belül a CB-CT működtetésének szabályozása és így forgalmazása messze nem egységes Európában. Sok országban egyértelműen a radiológia terrénuma és a fogorvosok tevékenységét korlátozzák. Az egységes szabályozást előkészítő folyamat már megindult.
– Nálunk ezen a téren mi a helyzet?
– A radiológiai berendezések használata fogászati rendelőkben engedélyezett, de vizsgához kötött. Úgy tűnik, hogy Európában példás az a rendezettség, ami a hazai szabályozás és gyakorlat nyomán tapasztalható.
– Végezetül térjünk vissza a hazai fogászati kereskedőkhöz és gyártókhoz! Milyen a szakma közérzete, különös tekintettel arra, hogy egy gazdasági válság közepén járunk?
– Szóban nagyon sok a panasz, a kétségbeesés. Saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a lakosság elsők között a fogászati szolgáltatás igénybevételével takarékoskodik. Az viszont tény, hogy szinte valamennyi tagunk nagyobb kiállítási területet igényelt a Dental World-re, mint tavaly. Ez pedig egyértelműen optimista várakozásokat jelez.
Nagy András László